Iskolaérett a gyermekem?

Fontos állomás egy óvodás gyermeket nevelő család életében a nagycsoportos életkor, amikor felmerül a kérdés, hogy induljon-e iskolába a gyermek. Az óvodákban az őszi időszakban zajlanak ezek a megfigyelések, szűrések és a szülőkkel közös megbeszélések, álláspontok kialakítása. Minden szülő a legjobbat szeretné gyermekének és ennek a fontos döntésnek a meghozatalához érdemes végig venni a következő területeket.

Testi fejlettség: Egy átlag 6 éves gyermek 120-130 cm magas és 20-22 kg súlyú. Ettől vannak eltérések, de egy biztos, az iskolai lét egy megnövekedett terhelést jelent a gyermek számára, fontos tehát a fizikális érettség és fontos a jó egészségi állapot. A fogváltás beindulása, az első alakváltozás lezajlása és a kezesség egyértelműsége, valamint az ép érzékszervek kívánatosak. Testarányok fejlettségét mutatja, ha fülét meg tudja érinti a feje fölött átnyújtott, ellenkező oldali kezével.

Mozgásfejlettség (nagy és finommozgás): Elemi mozgásai összerendezettek (kúszás, mászás, guggoló járás, sarkon, külső talpélen, lábujjhegyen járás, szökdelés páros és fél lábon, fej emelése hason és fekvő helyzetben, lépcsőn váltott lábbal való járás)jó az egyensúlyérzéke( 2 keréken biciklizik, végigmegy egy fatörzsön, gerendán), labdát elkap és visszadob (csak a kezeit és karjait használja, nem az egész testét). Ceruzafogása jó, lendületes és bátor a vonalvezetése. Csomót, masnit, cipőfűzőt tud kötni, saját ruháján gombol, cipzároz.

Testséma: Saját testén képes biztonsággal eligazodni, testrészeit megmutatni, megnevezni.

Téri tájékozódás: Ismeri a térirányokat (fent, lent, alatt, fölött, mellett, között, elől, hátul, jobb, bal, mögött stb.) Képes ezeket megnevezni, magát és tárgyakat a térben így elhelyezni. (síkban, papíron is)

Szociális és érzelmi alkalmasság: Képes gyermekekkel és felnőttekkel kapcsolatot kezdeményezni, szemkontaktust felvenni és tartani, vannak tartós baráti kapcsolatai. Szabályokat elfogad és betart, nincs szüksége állandó külső kontrollra. Kudarctűrése életkorának megfelelő. (Ha valami nem sikerül mer újra hozzáfogni, tudja, hogy hibázni szabad, de törekszik a javításra) Önellátása és önállósága korának megfelelő. (pl. egyedül öltözik, ruháját rendben tartja, gombol, késsel, villával étkezik, cipőjét megköti, wc-t megfelelően használja) Figyelme 20-25 percig kitartó, rögzíthető legyen egy monotonabb tevékenység esetén is. Van feladattudata, feladattartása képes az elvárt feladat végrehajtásért tudatos akarati erőfeszítéseket tenni a gyakorlás érdekében még akkor is, ha számára az annyira nem motiváló. Szereti a megbízatásokat, mellyel céltudatot és új tekintély-érzéket is mutat (napi kis állandó megbízatás otthon, rakodás, terítés stb.). Önuralma, önfegyelme alakul és képes a játékát megszakítani, két tevékenység között gyorsan váltani, ha arra szükség van. Szükségleteit késleltetni tudja, kivárásra képes. Átérzi mások szükségleteit. Képes tárgyak és helyzetek elképzelésére, kreatív a szerepjátékokban. Várja az iskolát, maga beszél róla, esetleg játékában megjelenik.

Kognitív, értelmi képességek fejlettsége: Képes alak, forma, nagyság és szín megállapítására, felismeri az azonosságot és különbözőséget. Általánosságban tájékozott (évszakok, napok, napszakok, életkora, neve, szülei neve, foglalkozása, lakhelye stb.) Beszéde tiszta, érthető és képes árnyaltan kifejezni érzéseit, gondolatait, mindezt nyelvtanilag helyesen. Összefüggően tud beszélni egy-egy-eseményről, témáról, képről. (legalább 5 mondat) Számfogalma kialakult, biztosan mozog 6-os számkörben. Ismeri a kisebb/nagyobb, több/kevesebb fogalmát. Amennyiben problémahelyzettel találkozik, van megoldási stratégiája, ötlete. Hallgatott, hosszabb mese történetét, szereplőit képes visszaadni, mese mondanivalóját megfogalmazni. Verset, mondókát képes megtanulni. Szereti és érti a humort, szójátékokat, csintalan szavakat. Kérésre képes emlékezetét tudatosan előhívni, kérdések segítségével ok- okozati összefüggéseket észrevenni.

Szeretnénk hangsúlyozni, hogy ezeket az információkat, nem azért írjuk a szülőknek, hogy „pontozólapszerűen” pipálják gyermekük fejlettségét, hanem inkább egy jegyzetnek, mely őszinte és nyílt beszélgetések alapjául szolgálhat az óvodapedagógusok és a szülők között arról, hogy hol tart fejlődésében a gyermek egy bizonyos időpontban. Érdemes mindkét oldal információit , tapasztalatait összevetni, hogy a gyermeknek a legjobbat adhassuk.

Hogyan támogathatja a szülő gyermeke fejlődését, iskolára való készülését?

Minden testi érzékszervnek, különösképp a mozgásérzéknek és a tapintásnak, valamint az érzékszervi integrációnak (látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás) tapasztalatokon keresztül kell beérnie. (pl.: hogy a gyermek számra az alma szó hallatán egy teljes kép előhívodhasson, ahhoz fel kell idéznie a formáját, nagyságát, színét, illatát, tapintását, ízét stb.) Minél sokrétűbb tapasztalata lesz, annál könnyebben és gyorsabban előhívodik majd a tartalom, az alma.

A napi rendszeres szabad levegőn való mozgás elengedhetetlen az egészséges fejlődéshez.

Szükségük van iránymutatásra, és arra, hogy érzékelhessék, a dolgok mögött értelem és következetesség van. A következetesség elsődleges forrása a szülő, aki tetteibe és magatartásába belerejtve adja példáját annak, hogy az életnek értelme és célja van, ill. az életben mindennek megvan a maga helye.

Szükség van önbecsülésük, önbizalmuk ápolásának lehetőségére apróbb önálló munkák, feladatok végrehajtása által pl. portörlés, terítés stb., hogy legyen lehetőségük önmagukat a család aktív, ügyes, és megbecsült tagjaként megtapasztalni.

Szükség van arra, hogy gazdag szókincsre tegyenek szert. Legyen ideje a szülőnek beszélgetésekre, gyermeki kérdések megválaszolására! A jó nyelvi fejlődéshez szükség van az élő (és nem elektronikusan előállított) anyanyelvi beszéd és figyelemkultúrára, mesélésre, ritmus és artikulációs gyakorlatra, gyerekdalokon, rigmusokon és verseken keresztül. Kiemelnénk a napi mesélés, verselés fontosságát .Amellett, hogy meghitt, bensőséges kapcsolat alakul ki szülő és gyermek között, olyan apró eltérésekre is felfigyelhetünk, amit a „nem beszélgető” szülők talán sosem fedeznek fel gyermekeiknél. (hallásprobléma, gyér szókincs, félelmek, összefüggések nem értése, rövid figyelemzavarok, időkiesések, beszédmegértési zavarok, koncentrálási, fókuszálási nehézségek. Nemcsak könyvből érdemes mesélni, hanem lehet szabadon a gyermek napi történéseit mesébe fűzni, őt is bevonni.

A játékos, tevékenykedős, közös együttlétek szolgálhatnak alapjául annak, hogy a szülő megismerje gyermeke képességeit, erősségeit, gyengeségeit és tudja támogatni a fejlődésben. Amennyiben úgy érzi, hogy segítségre, ötletekre van szüksége a tovább lépéshez, érdemes az óvodapedagógushoz fordulni. Ha az óvodás gyermekkel játszunk, mesélünk neki, beszélgetünk vele, érdeklődését nyitogatjuk a világra. (pl. megbeszéljük mi történt az óvodában, kivel játszott és mit, hogy érezte magát, mit főzünk, és ahhoz mit veszünk a boltban, bevonjuk az otthoni munkákba, kérdéseire válaszolunk, stb.) Ha gondoskodunk számára eszközökről, hogy kedve szerint alkothasson, gyurmázzon, rajzoljon, vágjon ki papírból formákat, színezzen, ragasszon stb., ha élményeket nyújtunk, önbizalmát erősítjük, akkor örömmel fog az iskolára készülni.